Szerzőinknek

Formai követelmények

Fájlként letölthető

A megjelentetni kívánt kéziratot a lapszerkesztők valamelyikének küldje el,
e-mailben, csatolmányként!

Főszerkesztő:

Dövényi Zoltán: dovenyiz@gamma.ttk.pte.hu

Lapszerkesztők:

Varga Tamás: tamas.varga.mlg@gmail.com

Wilhelm Zoltán: wilhelm@gamma.ttk.pte.hu

A formai követelményekben foglaltak a szerzők által közlésre beküldött kéziratokra vonatkoznak. Ezek betartása gyorsítja a beérkezett és elfogadott anyagok feldolgozását. A formai követelményeket nem teljesítő kéziratok automatikusan visszaküldésre kerülnek, lektorainknak csak az ezeknek maradéktalanul megfelelő kéziratok kerülnek továbbításra.  A szerkesztőség fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy a szakmailag nem megfelelő és a lap profiljába nem illő kéziratokat lektorálás nélkül visszautasítsa. A szerző a beküldés pillanatában deklarálja, hogy a kézirat a saját tudományos eredményeit tartalmazza. Esetleges jogviták esetén minden felelősség a szerzőt terheli. Folyóiratunkban magyar és angol nyelvű írások közzétételét vállaljuk.

A cikk felépítése

A szerzők által készített kéziratok logikai felépítésének igazodnia kell a földtudományokban  megszokottakhoz (ezalól indokolt esetben el lehet térni), így minden kéziratnak tartalmaznia kell az alábbi egységeket:

- Cím
- Szerzők (Szerzők teljes neve, gondolatjellel tagolva)
- Kulcsszavak (3–5 db)
- Absztrakt Bevezetés (–Célkitűzések, vagy hipotézisek)
- Módszerek
- Eredmények
- (Diszkusszió)
- Összefoglalás
- Irodalomjegyzék (Bibliográfia)

A kulcsszavakat, absztraktot, ábra- és táblázat-aláírásokat kérjük angol nyelven is elkészíteni!

Kérjük, hogy kéziratukat szöveges és pdf formátumokban (ábrákat, képeket, táblázatokat ezekben elhelyezve) juttassák el szerkesztőségünkbe, valamint levelükhöz az ábrákat és képeket külön fájlként is csatolják. A kéziratot dupla sorközzel, számozott sorokkal (line numbers) és oldalszámozással készítsék el.

Fejezetcímek

A fejezetcímek legyenek számozottak.
A fejezetcímek utáni első bekezdések és a cím közé egy üres sor (enterrel) illesztendő be.

Bekezdések

A bekezdéseket egymástól egy enter leütés válassza el, vagyis üres sor hagyása kerülendő.
A bekezdések első sorát nem kell beljebb kezdeni a szerzői kéziratban.
Különösen kerülendő a bekezdések első sorának szóközzel vagy tabulátorral történő beljebb vitele.

Felsorolások

A felsorolások egyes pontjait egymástól egy üres sorral kell elválasztani, a felsorolás jelzése (kötőjellel) legyen egyértelmű.
A felsorolásokon belüli bekezdéseket is a bekezdésekről szóló pontban foglaltak szerint kell formázni.
Ha nem rendezett, több szintű, egymásba ágyazott felsorolásokat kíván használni a szerző, azok jelzése legyen egyértelmű. Az elsőrendű felsorolások egy rövid kőtőjellel kezdődjenek, az alpontok kettővel, az esetleges további alpontok hárommal. Négynél több szint használata nem ajánlott. Példa:

                        – a felsorolás első pontja;

                        – - a előző pont egyik alpontja;

                        – - – az alpont alpontja;

                        – - a felsorolás első pontjának másik alpontja;

                        – a felsorolás második pontja.

Ha rendezett felsorolás használata szükséges, akkor az elsődleges felsorolás pontjait arab számokkal, a másodlagos felsorolás pontjait latin kisbetűkkel kell jelezni és záró zárójellel elválasztani a tulajdonéppeni felsorolástól. Példa:

                        1) a felsorolás első pontja;

                        1/a) az előző pont egyik alpontja;

                        1/a/a) az alpont alpontja;

                        1/b) a felsorolás első pontjának másik alpontja;

                        2) a felsorolás második pontja.

Hivatkozások kezelése

A hivatkozásokat a cikk végén, a „Felhasznált irodalom” pontban kell megadni. A lábjegyzetben való hivatkozás kerülendő. Ez alól kivételet képeznek az internetes hivatkozások, amelyeknek teljes elérési útját és az utolsó letöltés dátumát lábjegyzetben kérjük megadni. Ugyanígy lábjegyzetbe kerüljön a szószerinti idézetek teljes hivatkozása is.
A tételek sorrendje a hivatkozott szerzők családneveinek a magyar ABC szerinti sorrendjével egyezzék meg.
Ha a hivatkozott szerző neve a magyartól eltérő sorrendű, akkor a családnév után vesszővel elválasztva szerepeljen a rövidített keresztnév. Magyar nevek esetében a vesszőre nincs szükség.
Szövegközi hivatkozás formája: (Családnév K. évszám). A családnév kiskapitális betűvel írandó, a csupa nagybetűs írásmód kerülendő. A keresztnevet minden esetben rövidíteni kell. Az évszám a hivatkozott munka adott kiadásának megjelenési éve legyen. Idegen nyelvű szakirodalmi tétel esetében a (Családnév, K.) évszám forma alkalmazandó, tehát a családnevet vessző követi.
A felhasznált irodalom tételei az alábbiak szerint legyenek formázva (az egyes részek kiskapitális, dőlt, illetve verzál betűkkel való szedése követendő!):

-  Családnév  K. évszám: A hivatkozott munka címe. Kiadó, kiadás helye, oldalszám.

Ha a hivatkozott munka gyűjteményes anyagban jelent meg, akkor:

-  Családnév K. évszám: A hivatkozott munka címe. In: Családnév  K. (szerk.): A gyűjteményes kötet címe. Kiadó, Város, oldalszám.

Ha a hivatkozott szerző a hivatkozott munka szerkesztője, akkor:

-  Családnév  Keresztnév (szerk.) évszám: A hivatkozott munka címe. Kiadó, Város, oldalszám.

(Az oldalszámok megadásához haszálja a p. 345 formát, ha egy konkrét oldalra hivatkozik, vagy a pp. 345-567. formát, ha több oldalra kiterjedő szövegrészre hivatkozik, illetve a 879 p. kifejezést, ha egy teljes műre hivatkozik.)

Amennyiben a hivatkozott anyag interneten lelhető fel, akkor a teljes elérési címet kell megadni. Így tehát nem csak a kérdéses weblap kezdőcímét kell megadni, hanem azt a címet, melyet végig begépelve a böngészőben azonnal a hivatkozott anyaghoz lehet jutni. Ha ez nem fér ki egyetlen sorban, akkor elválasztójel nélkül, lehetőleg valamelyik / jelnél kell új sorban folytatni a cím megadását.
Ha a hivatkozott anyag az interneten olyan forrásból lelhető fel, mely valamilyen egyértelmű hivatkozást ír elő magára vonatkozóan, akkor ennek betartása a kívánatos (Pl. Családnév K. évszám: Hivatkozott munka címe. Modern Geográfia Évfolyam, kötet.).

Számok írása

A tizedes törtek esetében a tizedes jegyeket az egészektől tizedesvessző válassza el! Tizedespont nem alkalmazható.
Az ezreselválasztó nem lehet pont karakter. Ezreselválasztónak nemtörhető szóközt kell alkalmazni. Vagyis a 120.344 írásmód helytelen, helyette a 120 344 alkalmazandó. E kikötésekre az egyértelműség miatt van szükség. Például a 12.500 általában tizenkettő ezer ötszázat jelent a magyar olvasónak, de internetről származó anyagok esetében gyakori, hogy az angolszász írásmódnak megfelelően ez eredetileg 12 egész 5 tizedet jelentett.

Gondolatjel és kötőjel

A kötőjel (rövid kötőjel, negyed kvirtmínusz) és a gondolatjel (hosszú kötőjel, fél kvirtmínusz) használata feleljen meg az Akadémiai Helyesírási Szabályzat érvényes előírásainak. E jelek helytelen használata roppant zavaró, értelmezési problémákat is okozhat. Gyakori hibák:

- közbevetett gondolat esetében a gondolatjel (–) előtt és után is egy-egy szóköz szerepeljen (pl.: nincs – és nem is volt soha – ok erre);

- tól-ig időtartam, tól-ig földrajzi kiterjedés megadásakor rövid kötőjel használandó és nem kell sem előtte, sem utána szóköz (pl.: 1914-1918, vagy Tokaj-Eperjesi-hegység, 123-154. o.).

Nem magyar írásmódok kérdése

Amennyiben a kézirat olyan karaktereket tartalmaz, melyek a magyar nyelvnek nem részei – gyakori ilyesmi a hivatkozott szerzők nevében vagy földrajzi nevek esetében, pl. Århus, Sèvres –, akkor a cikket a megadott formátumok valamelyikében és pdf formátumban is kérjük elküldeni. Ennek oka, hogy a fájformátumok és betűtípusok közötti inkompatibilitás eredményeképpen előfordulhat, hogy a szerző által helyesen leírt név/fogalom esetleg rosszul jelenik meg a műszaki szerkesztés során. Kétség esetén ilyenkor a szerző által küldött, az ő szándékai szerint helyesen leírtakat tartalmazó anyaghoz fordulunk. Ennek megfelelően kérjük, a pdf állomány helyességét elküldés előtt egy másik gépen is ellenőrizni. Emellett kérjük szerzőinket, ha ez lehetséges, akkor törekedjenek a magyar karakterek használatára.

Táblázatok

A megjelentetni kívánt táblázatoknál figyelembe kell venni, hogy a lapon úgy kell elférniük, hogy a szedéstükörből nem lóghatnak ki a margóra.
A táblázatok címe minden esetben a táblázat számával kezdődjön (pl.: 2. táblázat), ezt kövesse a táblázat tulajdonképpeni címe. A táblázat alá kerüljön a forrás megjelölése. Ha a táblázat a szerző munkája, akkor ezt kell feltüntetni.
A táblázatba kerülő számok feleljenek meg a számok írásmódjáról leírtaknak.
Ha a táblázat mérete megköveteli, akkor alkalmazható A4-es méretű fekvő oldal beszúrása is.
A táblázat teljes címét, valamint a forrás megjelölését kérjük angolul is megadni.

Ábrák

Mindenféle ábrát külön állományban kell mellékelni, egy állományban egy ábrát. Az ábrák jpg, tif, bmp, png, ps formátumúak lehetnek.
Vektorgrafikus ábrát csak akkor jelentet meg a lap, ha az nem váltható ki a cikk mondanivalójának károsodása nélkül valamilyen általános raszteres képformátummal.
A szövegben az ábra helyén az ábra száma, címe, forrása szerepeljen, valamint annak a fájlnak a neve, mely a kérdéses ábrát tartalmazza.
Ha a szerző szükségesnek látja, lehetőség van arra, hogy az ábrát a cikktől függetlenül is megtekintsék, letöltsék az olvasók, az ábra eredeti méretében.
Az ábra színes lehet és tetszőleges nyomtatott méretű.
Az ábrák fájlméretére vonatkozóan nincs általános korlátozás, de a tartalomhoz képest irreálisan nagy helyet foglaló ábrákat nem jelentetjük meg (pl. egy, a magyarországi megyéket különböző színekkel jelölő egyszerű tematikus térkép mérete ne legyen nagyobb kb. 1 MB-nál, de pl. a Bükk részletes geológiai térképe még 20 MB-os méretben is elfogadható)
Az ábrák eredeti felbontása minimum 300 dpi legyen.
Minden grafikai elem ábrának minősül. Ennek megfelelően a különféle grafikonok és diagramok is képként kezelendők. A különféle szoftver-specifikus fájlokba beágyazottan érkező ábrákat (pl. Microsoft Word szövegbe ágyazott Excel-diagramot) nem kezeljük. Tehát a grafikonokat, diagramokat is egy-egy képfájlba mentve kell elküldeni.
Az ábra teljes címét, valamint a forrás megjelölését kérjük angolul is megadni.

Fájlformátumok

A Modern Geográfia csak pdf formátumban közöl írásos anyagokat, képeket csak jpg, tif, png formátumok valamelyikében.
Térinformatikai programok, térinformatikai feldolgozások esetében is előnyben részesítjük az általános formátumokat, mint például a geotif, az asc és shp állományokat, ha azok nem válthatók ki az előbbiekben feltüntetett általános képformátumok valamelyikével.
A laphoz közlésre beküldött kéziratok txt, rtf, odt, doc formátumúak lehetnek.

További teendők

A szerkesztőségünkbe érkező kéziratok peer review lektorálási folyamaton mennek keresztül, melynek során – a szerkesztőbizottság pozitív elbírálásának függvényében – szerzőink javításokat eszközölnek a lektorok által bírált kéziraton. Kérjük, hogy a lektori kérdésekre, hozzászólásra válaszlevélben  (cover letter) reflektáljanak, melyben pontosan feltüntetik a kéziratban eszközölt változásokat és azok helyét is megjelölik (oldal- és sorszám), illetve mindezt kék, vagy zöld színnel jelölik a kéziratban.