Patocskai, M. (2011). A fenntartható fejlődés mérhetőségének egyik lehetősége a karbon-lábnyom. Modern Geográfia, 6(1), 19–40.
A jelen kor gazdasági haladásának árnyoldalaként számos egész bolygóra kiterjedő válság jelentkezett. Ezek közül az egyik legsúlyosabb a környezet állapotának erőteljes romlása. A gazdasági növekedést fenntartó túlzott anyag és energiahasználatra épülő életvitel nagy valószínűséggel kihat a levegő paramétereinek változásán keresztül az éghajlat kedvezőtlen alakulására. Ahhoz, hogy fenntarthatóbb környezeti feltételeket teremthessünk szükségessé vált a fenntarthatóság mérésének kidolgozása: nehezen mérhető dolgok átváltása mérhető paraméterekre. Ezek vizsgálatára egy elfogadott és kidolgozott módszer a CO2 (karbon)lábnyom számítása: az antropogén tevékenységek során a levegőbe kibocsátott gázokat CO2-re egyenértékűsíti. A tanulmány elsődleges célja a lakosság környezetre gyakorolt hatásának mérése. A jelen tanulmány megmutatja az energiaalapú életmódunk és az éghajlatunk közötti kapcsolatot, emellett érinti a klímaváltozás külső és belső mechanizmusait is. Értékeli a fenntarthatóságot mérő indikátorokat és a szénlábnyom-számítás folyamatát. Egy magyar példa alapján megméri, hogy az ember különböző típusú energiafogyasztása milyen hatást gyakorol a környezetre. A tanulmány összeveti a kapott adatokat Magyarország biológiailag aktív erdőterületeire vonatkozó adatokkal, azaz, hogy képesek-e az erdőink semlegesíteni Magyarország teljes lakosságának napi tevékenységéből származó CO2-kibocsátását.