Balogh, T. (2008). Vietnam – A magyar fejlesztési együttműködés ázsiai célországa. Modern Geográfia, 3(2), 23–32.
Magyarország és Vietnam földrajzi értelemben távol fekszik egymástól, azonban a társadalmi és kulturális különbségek ellenére mindkét fél nagyra értékeli azt a szoros együttműködést, amely a kétpólusú világrendszer és a KGST évtizedeire nyúlik vissza. A hagyományos baráti szálakon túlmenően az 1990-es években válaszolva a nemzetközi környezet változásaira, valamint a két országban lezajlott folyamatokra, kétoldalú politikai, gazdasági és egyéb kapcsolataink a stabil elemeket megtartva, modern alappillérekre helyeződtek. A kapcsolatok alakulását kölcsönös érdekek vezérlik. A magyar Ázsia-politikában a 84 millió fős népességű, jelenleg még a 720 USD egy főre jutó GDP aránnyal a fejlődő országok kategóriájába sorolt, de évi nagyon gyors, 8%-os fejlődést felmutató Vietnamra, mint Délkelet-Ázsia egyik fontos államára tekinthetünk. Vietnam fejlődési útját tekintve belpolitikailag szilárd, külpolitikáját tekintve stabilizáló tényező a térségben. Vietnamban ezzel párhuzamosan a 2004-től EU-tag Magyarországot a hagyományos kapcsolatokon túlmenően a közép-európai piacra jutási lehetőségek egyik kiindulópontjának tartják. Mindkét ország érdekelt és kész az együttműködés további bővítésére, amelyhez immár szélesebb kereteket és lehetőségeket ad az a tény, hogy mindkét ország egy-egy integrációs szervezet – az Európai Unió, illetve az ASEAN (Association of Southeast Asian Nations – Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) tagja. Magyarország EU-integrációjában Vietnam számára olyan együttműködési lehetőségek rejlenek, amelyek nemcsak a kétoldalú kapcsolatokban kamatoztathatók, de Vietnam európai külgazdasági-külpolitikai pozícióinak erősítését is elősegíthetik.