Varga, Gy. (2007). Hasonlóságok a világ legidősebb löszfeltárásai és a Kárpát-medence idős löszei között. Modern Geográfia, 2(2), 86–105.
Földünk felszínéről a globális légköri rendszerhez kapcsolódó szelek évente több mint 1 milliárd tonna port emelnek fel és szállítanak el nagy távolságokra (Tegen et al., 1996). Az éghajlati és környezeti változásokra ennek a pornak a mennyisége és a minősége (pl.: szemcseeloszlás) is érzékenyen reagál. A földtörténeti múlt egyes időszakaszaiban mind a légköri por mennyisége, mind a porviharok mérete és gyakorisága is a mainak többszöröse, akár 15–20-szorosa lehetett (Kohfeld & Harrison, 2001). Az ekkor felhalmozódott hullóporos eredetű üledékek (vörös- és vöröses agyagok, lösz-őstalajsorozatok, tengeri eolikus eredetű üledékek, jégmagok pormintái) alapján az utolsó 5–7,6 millió év ősföldrajzi környezetéről és klímájáról szerezhetünk adatokat. Különösen a lösz-őstalajsorozatok reagálnak érzékenyen a klíma akár kisebb léptékű megváltozására is, így évezredes éghajlati ciklusok (pl.: Dansgaard-Oeschger) is kimutathatók a nagyfelbontású elemzések alapján (Vandenberghe et al., 2006). A Kárpát-medence területén a Pannon-tó (beltenger) feltöltődése és kiszáradása után már nem történt tengeri üledékfelhalmozódás, így különösen nagy fontosságú a terresztrikus, eolikus eredetű üledékeink vizsgálata. Lényeges kérdés, hogy hazánk területén a paleoklimatikus és ősföldrajzi viszonyok mikor teremtették meg a feltételeket a legidősebb löszeink képződéséhez.