Tarrósy, I. (2017). Afrikaiak a világban, afrikaiak Magyarországon – Elhanyagolt diaszpóra? Modern Geográfia, 12(4), 1–14.
Miközben számos kelet-közép-európai médium kongat vészharangokat a szerintük folyamatosan erősödő, ezen európai térséget is célba vevő fekete-afrikai migráció veszélyei miatt, a nemzetközi sajtóban a Szaharától délre elterülő afrikai területek „oroszlán gazdaságai” növekedésének szentelnek figyelmet, egyúttal az ázsiai „tigrisek” fejlődéséhez mérik vezető képviselőiket – köztük például Etiópiát, Botswanát, Angolát, nem is beszélve a Dél-afrikai Köztársaságról és Nigériáról, melyek egyértelmű növekedési pólusok az afrikai kontinensen annak ellenére, hogy éppen elhúzódó recesszióban vannak. A közhiedelemmel – melynek kialakulásában a globális média jelentősen érintett – ellentétben a 2010-es években további figyelemre méltó migrációs tendenciák rajzolódnak ki szerte az afrikai kontinensen. Elsősorban az Afrikán belüli, illetve az Afrikába irányuló migráció kerül az érdeklődés középpontjába. Ha pedig a fekete-afrikai területekről kifelé irányuló vándorlásokat vesszük szemügyre, köztük egyre fontosabbá válnak a világ gyorsan növekvő gazdaságaiba (így például Indiába, Kínába, Brazíliába, Törökországba) igyekvők által kijelölt útvonalak – szemben a sokáig tradicionális európai desztinációkhoz köthetőkkel. A világ legfiatalabb korfájával rendelkező afrikai kontinens kontrasztosságában éppúgy igazoltnak látjuk a helyi gazdaságok erősödését, a lakosság helyi keretek közötti boldogulásának igényét, mint a fiatalok azon aspirációit, melyek a jobb élet reményében külföldön – egyre többször akár Ázsiában, de sok esetben még mindig Európában – tartják elképzelhetőnek a jövőt. A téma kapcsán nem hagyható figyelmen kívül a diaszpórák fontossága, főként az egyéni migrációs döntések meghozatalának folyamatában oly fontos viszonyítási pontként szolgáló közösségek megléte vagy éppen hiánya az adott vándor által választott célország tekintetében. A globális afrikai diaszpórákkal foglalkozó, többnyire a Globális Észak kutatóműhelyeiben publikált szakirodalom vajmi keveset (ha egyáltalán) foglalkozik a posztszovjet térségben kialakult afrikai közösségekkel. A ma interpoláris globalizmusának a világ számos országában fellelhető afrikai diaszpórái azonban szerves részét képezik: transznacionális kapcsolathálójuk mind a kibocsátó, mind a befogadó országok számára jelentőséggel bír. Jelen tanulmány egy, a szerző által 2008 óta folytatott, több fázisú és rétegű kutatásból táplálkozik és előfutára egy önálló kötetnek, mely a volt keleti blokk különböző helyszínein vizsgálja az ott élő afrikaiak helyzetét, szerepét, lehetőségeit, az adott ország külpolitikái számára értelmezhető jelentőségét. Az írás második nagyobb egysége a magyarországi „elhanyagolt” afrikai diaszpórára koncentrál.