Keresés

Számok-arányok-mintázatok a felsőoktatásba felvett hátrányos helyzetűek esetében

A kutatás tárgya a hátrányos helyzet 2013-ban bekövetkezett törvényi változása területi hatásai a felsőoktatásra nézve. Megvizsgáljuk a törvényi módosítás hatására az egyes kistérségekben a hátrányos helyzetű felvettek arányában történt változásokat: melyik kistérségekben koncentrálódnak leginkább ezek a hallgatók, illetve melyik felsőoktatási intézmények mely telephelyeire kerültek felvételre a legnagyobb számban. A kutatásban a 2013. és 2014. évi felvételi adatbázist elemeztük SPSS program segítségével, majd az eredményeket MapInfo programmal térképen ábrázoltuk azért, hogy a különbségek jobban áttekinthetőek legyenek.

Eredményeink azt mutatják, hogy a két év során nagymértékben csökkent a hátrányos helyzetűek száma és aránya az összes felvett hallgató között. Az ország északkeleti, keleti területei, valamint a dél-dunántúli egyes kistérségei bizonyultak a leghátrányosabb helyzetben lévőeknek. A törvényi változás a hátrányos helyzetű területeken csökkentette a hátrányos helyzetűek számát, míg a fejlettebb területeken lévő kistérségben növekvő hátrányos helyzetű arány is megfigyelhető. Az egyes intézmények adatait elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb hátrányos helyzetű hallgató mind a két évben a Debreceni Egyetemre került fölvételre és a számbeli változások is ezen az egyetemen voltak a legszámottevőbbek. A telephely és intézmény elhelyezkedése nagymértékben befolyásolja a felvett hátrányos helyzetűek számát, a hátrányos helyzetű hallgatók többségében a közelebbi intézményt választják. Ennek megfelelően a legnagyobb arányban Sárospatakon, Nyíregyházán és Debrecenben jelennek meg, míg legkevésbé az ország nyugati részén lévő településeken, például Győrött vagy Szombathelyen.Tanulmány letöltése