Sztrunga, E. (2013). Az Európai Unió légtérátalakítási folyamatának térbeli aspektusai. Modern Geográfia, 8(3), 29–48.
Az európai légtér szétaprózott. A növekvő légi forgalom hatására a kapacitások kihasználása nehézségekbe ütközik. Ez szükségtelen terhelést jelent a légi közlekedés számára légi irányítási, környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is. A légtér szétaprózottsága és túlterheltsége miatt a járatok többsége nem a legrövidebb útvonalon repül. Ezért merült fel az igény az Egységes Európai Égbolt létrehozására, ahol a légi járatok optimális útvonalprofil szerint haladhatnak. Az egységes légtéren belül a légi irányítás megvalósítása a Funkcionális Légtérblokk szintjén lesz lehetséges. A járatok a szabad-útvonalakat használva a legrövidebb útvonalon repülnek majd, amely optimális repülési hatékonyságot eredményez. Példák sokasága bizonyítja, hogy az új koncepció alkalmazása helyi szinten egyértelműen hasznot hajt. A szabad-útvonalak kezdeményezése újabb projektek kidolgozását eredményezi a következő években Finnországban, Norvégiában, a Skandináv Egyesített Légiforgalmi Irányítás területén, Szerbiában és 2013-14 telén Magyarországon is.
Kulcsszavak: légiközlekedés, légifolyosók, légtérblokk, Európai Unió