2009/IV.

Keresés

A zsidó nép szórványba kényszerülésének és otthonkeresésének a babilóniai száműzetéssel, ill. közel fél évszázados fogsággal (i.e. 586-539) kezdődő, majd a második templom i.sz. 70-ben történt pusztulását követően felerősödő folyamata során a diaszpóra területi szerkezetében és demográfiai viszonyaiban bekövetkező változások a keleti zsidóság népességi arányának, szellemi kisugárzásának fokozatos csökkenéséhez vezettek. A 11-12. századtól kezdve előbb Közép- és Kelet-Európában, majd később Észak-Amerikában […]

A Tisza Magyarország második legnagyobb folyója, a folyó közvetlen környezete, a Tiszavölgy Magyarország egyik legértékesebb természeti területe. Az egyre erősödő emberi beavatkozás ellenére a Tisza-völgy többé-kevésbé őrzi az alföldi tájra jellemző mozaikos képet, az erdők, a rétek, a vizes élőhelyek, a művelt területek és a települések sajátos, szinte csak erre a tájegységre jellemző elrendeződését (MICHALKÓ G. 2003). Tanulmány letöltése

Munkám során a Pécsváradtól északra (Kelet-Mecsek) található, felhagyott kőfejtőből begyűjtött minták vizsgálatát végeztem (1. ábra). A kőfejtő az alsó-jura korú Hosszúhetényi Mészmárga Formációt (HMF) tárja fel. A kőzetet a későbbi tektonikai mozgások felgyűrték és a kőzet anyagát repedések szabdalták fel, mely repedéseket kalcit ásványok töltöttek ki. A repedéskitöltő kalcit erekből begyűjtött minták vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az erek anyagában […]

A munkában két cél vezérelt. Az első, hogy megvizsgáljam a DK-dunántúli középső-triász karbonátos rétegsorok természetes gamma potenciáljának szekvenciasztratigráfiai1 értelmezési lehetőségét, alkalmazhatóságát. Második cél, ha az első sikeresnek bizonyul, és párhuzamosítni lehet a vizsgált fúrások rétegsorát, esetleg eredményekkel szolgálhatok a Mecsek, és a Villányi-hegység középső-triász fejlődéstörténetének pontosításához és a távolabbi területekkel való pontosabb korrelációhoz. Tanulmány letöltése